Új tartalmat kell adni a tónak

Egy nemrégiben elvégzett kutatás szerint, a Velencei-tó nincs az öt legfontosabb hazai turisztikai célpont között a magyar turistákat tekintve. A tó újrapozicionálása során előbb az 1-2 napos tartózkodásokra kell fókuszálni, és egy évtizeden belül kerülhet csak a Velencei-tó a hosszabb távú célpontok közé. Az mindenesetre jól látszik már most, hogy a különlegességeknek és a rájuk épülő, egyedi, felfedező típusú ajánlatoknak jó terepet adhat e természeti értékekben különösen gazdag környék. Cél a főváros közelségének jobb kihasználása is, hiszen a városlakók lassan-lassan benépesítik és kinövik a Margitszigetet, a Normafát, a Kopaszi-gátat és a Budakeszi Vadasparkot is.

El kell felejteni a retro hangulatot

A gárdonyi kistérségben 2008-hoz képest 125 százalékkal nőtt a belföldi vendégéjszakák száma tavaly, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 87 százalékkal növekedett a válság időszakához képest, mondta a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese a közelmúltban, Velencén. A fejlesztéseknél nem csak 4-5 csillagos szállodákban megtestesülő luxusberuházásokra kell koncentrálni, hanem minőségi, 2-3 csillagos szállásokra, apartmanokra és kempingekre is. Az új üzenet tehát: elfordulni a tömegturizmustól, a minőség felé, úgy, hogy a látogatószám a sokféle, új típusú vonzerőn osztozzon. A Velencei-tó kitörési lehetősége lehet a kerékpáros, sport-, fesztivál- és borturizmus, valamint a természetjárás és az ökoturizmus.

Tíz az egyben

A Velencei-tó kapuja tíz elemből álló komplex turisztikai beruházás. A fejlesztés a következő elemeket tartalmazza: közművek felújítása-kialakítása, kikötősétány létrehozása egy gyaloghíddal, a kikötő összképének javítása, a termálfürdőhöz kapcsolódó sétányok kialakítása Lidó-sétánnyal, homokparttal, parkosítás, rendezvénytér szökőkúttal, fedett korzó zárt és nyitott sétánnyal, a korzó központi épületének kialakítása egy regionális információs központtal, panoráma sétány, felső korzó, valamint a korzóhoz kapcsolódó szolgáltatóház építése. A fejlesztés számait tekintve, a megítélt összeg:1 493 851 918 Ft, ebből az állami és uniós támogatás aránya: 72,73 %.

Egyharmados a készültség

A kivitelezésre a város közbeszerzési eljáráson még 2010-ben a K+K Bau Zrt.-t választotta ki. Kiderült, alaposan melléfogtak a céggel, amely előbb csigalassúsággal haladt a munkálatokkal, majd 2011 őszén, miután egy másik beruházás miatt felszámolást indítottak ellene, levonult az építkezésről. A megvalósítás ekkor egyharmad százalékos készültségen állt, miközben a cég a számára átutalt összegből 382 millió forint felhasználásáról nem tudott számot adni. Így aztán a velencei önkormányzat sem tudott elszámolni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé a már átutalt 250 millió forintos állami támogatással: ezt a pénzt a városnak, saját forrásokból vissza kell fizetnie.

A helyiek és a civilek nem támogatják

A helyiek egyelőre nehezen hiszik el, hogy újból belül benépesül a húszhektáros kísértetpart, és megjelennek a munkagépek a körbekerített, lezárt területen. A helyiek mellett, több civil szervezet azt állítja: a fejlesztés gazdasági és környezetvédelmi szempontból is több mint elhibázott. Egyfelől kétségbe vonják, hogy a Velencei-tó kapuját lehet-e nyereségesen működtetni, az önkormányzat által jósolt évi 400 ezer látogatót ugyanis eltúlzottnak találták. Másrészt éppen azt kifogásolják, hogy ha a jóslatok mégis beigazolódnak, akkor a forgalomnövekedés súlyos környezeti károkat okoz majd a tó élővilágában. A projekt elfogadottsági státusza nagyon gyenge tehát, és ha a helyiek nem szeretnek bele, a siker is elmaradhat.

Nedves tónak száraz partján

Az információra éhes szakma és a laikus érdeklődő minden információhoz hozzájut, de statikus formában. Kimondottan jó, hogy a gyakori kérdések menüpont alatt, valóban azok a témák jönnek elő, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak. A száraz tényeket látványos tervrajzok teszik színessé. A projektet ellenző, civil hangok itt nem jelennek meg, és link kapcsolat sincs a TDM szervezet felé, amelyik minden lehetőséget igyekszik megragadni és kommunikálni a kimondottan hiány-turizmus területén egyedülálló ökológiai és szabadidős tevékenységek propagálására és támogatására. A tó kapuja projekt tehát a globálisabb, de minőségi szolgáltatásokra, míg a civilek a teljes tó-környék felfedezhetőségére és játékos megismerésére törekedve fejlesztenek. Jó lenne, ha e két dolog megférne egymás mellett!